Kutató-fejlesztő műhelyek

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán az aktív tehetséggondozó és -fejlesztő munka során kiemelt szerepet kap a hallgatók bevonása ismereteik gyarapításába, készségeik kibontakoztatásába különböző műhelyek keretében.

A Főiskolán működő kutatóműhelyek:

Az Anyanyelvi és irodalmi nevelés szakmai műhely a főiskola által 2018-ban indított Anyanyelvi és Irodalmi Nevelés című szakmódszertani folyóirat köré szerveződött.

Tagjai: Dr. Gasparicsné dr. Kovács Erzsébet PhD főiskolai tanár Dr. Gasparics Gyula PhD főiskolai tanár Dr.  Pilecky Marcel PhD  nyelvi lektor Dr. Zóka Katalin PhD főiskolai tanár A szakmai műhely célja, hogy az Anyanyelvi és Irodalmi Nevelés című szakmódszertani folyóirattal az anyanyelvi és irodalmi nevelésben érintett hazai és külföldi felsőoktatási intézmények kutatóinak, oktatóinak, valamint a köznevelés különböző területein dolgozó pedagógusoknak, médiaszakembereknek minél szélesebb körét szólítsa meg, szakmai publikálási lehetőséget kínálva számukra. Tevékenységi körébe tartozik továbbá az anyanyelvi és az irodalmi neveléshez kapcsolódó elméleti témák kutatása éppúgy, mint az oktatást, nevelést segítő gyakorlatok kidolgozása, összegyűjtése és közreadása. A műhely kiemelten fontos feladata a tehetséggondozás; főiskolai szakmai, kulturális versenyek szervezése, a hallgatók OTDK-ra, valamint országos versenyekre való felkészítése. A folyóirat a főiskolai tehetséggondozásban is közreműködik: a kiemelkedő teljesítményt nyújtó hallgatók számára szakmai műhelyként a mentorokkal által felügyelt közös kutatási, interdiszciplináris tudományos felületként publikálási lehetőséget is biztosít. A kompetenciafejlesztő kurzusok keretében valósul meg a nyelvi képességekben kiemelkedő hallgatók tehetséggondozása. A feladatot Dr. Pilecky Marcel látja el. A szakmai műhely tevékenységi körébe tartozik a katolikus középiskolákkal való folyamatos kapcsolattartás, ennek keretében a diákjaik számára szervezett, több mint egy évtizedes múltra visszatekintő országos helyesírási verseny továbbvitele. Az oktatói munkához kapcsolódó tudományos tevékenység a műhely tagjainak konferenciákon, szakmai programokon való részvétele, előadások tartása, publikálás, emellett gyakorlati jellegű pedagógus-továbbképzések tartása.

Az atipikus fejlődésű gyermekek ott vannak a közoktatás minden szintjén, számuk egyre növekszik. Nagyon fontos, hogy a velük kapcsolatos pedagógiai, pszichológiai és módszertani tudás beépüljön a mindennapi pedagógiai gyakorlatba. A Központ az AVKF Pszichológiai és Mozgásképzési Tanszékén belül működik, és az oktatáson és műhelyek, programok szervezésén túl kutatási lehetőséget is biztosít az érdeklődő hallgatóknak.

Az atipikus fejlődés a „szokásostól” vagy „normálistól” való sokféle eltérést magában foglalhat, ebből adódóan a Központhoz kötődő kutatások is sokfélék lehetnek. Néhány lehetséges kutatási terület: tehetségek, tehetséggondozás-tehetségfejlesztés, atipikus tehetségek, alulteljesítő tehetségek, tanulási zavarok, „atipikus” módszerek kutatása és fejlesztése, mozgásfejlesztés, a művészeti tevékenységek lehetőségei az atipikus fejlődés támogatásában, kisgyermekkori fejlődés. Az érdeklődő hallgatók lehetőséget kapnak arra, hogy a Központhoz kötődően megvalósítsák saját ötletüket, megválaszolják saját, atipikus gyerekekkel kapcsolatos kérdéseiket. A Központ és a műhely vezetője: Prof. Dr. Gyarmathy Éva, a Központhoz kötődő, TDK-mentorálást vállaló oktatók: Bartha Enikő, Dr. Elekes Györgyi, Dr. Ferenczi Szilvia, Dr. Gombás Judit. 

Atipikus Fejlődés Módszertani Központ

MTA Közoktatás-fejlesztési Kutatási Program 2021. Tanulási környezet kutatócsoport

Apor Vilmos Katolikus Főiskola
Budapesti Campus
1201 Budapest, Török Flóris u. 227-229. 304. szoba
Tel: +36 1 / 920 2689 / 800 mellék
E-mail: alternativ@avkf.hu

Alternatív pedagógiáknak nevezzük azokat a reformpedagógiai áramlatokat és iskolákat, amelyek az iskolai környezetet és az iskolai kapcsolatokat, valamint a tanulásszervezést a gyerekek, diákok szükségletei alapján hozzák létre és rugalmasan alkalmazkodnak azokhoz. Jellemző rájuk a pedagógus szerepének megváltozása, az egyéni különbségek figyelembevétele és az árnyalt értékelés.

Az alapító oktató, főiskolai docens, dr. Czike Bernadett az elmúlt évtizedekben Alternatív Pedagógia Műhelyt működtetett, amelyben folyamatosan együtt dolgozott a magyarországi alternatív iskolák alapítóival, pedagógusaival. A Szabad Iskolákért Alapítvány alapítójaként szakmai hálózatot épített ki, és tart fenn a mai napig. E munka eredményeként számtalan tapasztalatra tett szert, a Módszertani Központ célja részben e tapasztalatok átadásának és további szakmai fejlesztéseknek ad kereteket. A Központ nyitott, hálózatszerű szakmai szervezet, ami szorosan együttműködik a hazai alternatív iskolákkal és műhelyekkel. További kapcsolatokat kíván létrehozni a folyamatosan létrejövő iskolákkal és műhelyekkel is.

Az együttműködés keretében a Módszertani Központ továbbképzéseket alapít, konferenciákat, műhelyeket tart az AVKF oktatói és diákjai számára az alternatív pedagógiák szakterülethez kapcsolódóan. Kétféle – az AVKF-en jelenleg elérhető – két éves szakvizsgára felkészítő szakirányú képzést alapított: az Alternatív pedagógiák és a Szociális kompetenciák fejlesztése területen. A képzések oktatói a szakterület és az alternatív gyakorlat autentikus képviselői, a gyakorlóhelyek Magyarország legismertebb alternatív iskolái. A Központ szabadon választható kurzust hirdet az AVKF nappalis és levelezős diákjai számára alternatív pedagógiák témakörben. Távolabbi célja az alternatív pedagógiák releváns és jól alkalmazható módszereinek és szemléletének beépítése a nappali pedagógusképzésbe és a hagyományos iskolák mindennapjaiba.
Az Alternatív Pedagógiák Módszertani Központ fontos célja az AVKF oktatói számára olyan belső képzéseket és szakmai műhelyeket szervezni, amelyek fókuszában a 21. századi felsőoktatással kapcsolatos problémák és lehetőségek megosztása, közös megbeszélése áll. 2019. augusztusában két napos kooperatív tréninget tartott az AVKF oktatói számára.

A Központ szeretné munkájával az AVKF oktatóit és diákjait segíteni, továbbá a pedagógusok (óvodapedagógusok, tanárok) megszólításával, a szakmai munkába és képzésekbe történő bevonásával a „hagyományos” iskolák és az alternatív műhelyek közötti szakmai tapasztalatok cseréjét lehetővé tenni. A Központ munkatársa Tallér Júlia, aki a Montessori pedagógia elkötelezett szakértője, gyakorló tanító és felnőttképzési tréner.

Az Alternatív Pedagógiák Módszertani Központ beszámolója (PDF)

Alternatív Pedagógiák Módszertani Központ a honlapon

Az AVKF Pszichológiai és Mozgásképzési Tanszékén belül működik a Mentálhigiéné Műhely, ami a lelki egészség megőrzésével kapcsolatos kutatásokban fogad hallgatókat szakdolgozati vagy TDK munkához. A lelki egészség fenntartása nem értelmezhető csak önmagában, hanem komplex jelenség, ami összefüggést mutat az egyén társas-szociális környezetével, testi egészségével, családi és iskolai életével, a szűkebb és tágabb környezete minőségével, korábbi élete során elsajátított megküzdő-képességekkel. A műhely támogatja a hallgatók egyéni, profilba vágó kutatási elképzeléseit. Különösen az alábbi területeken tudunk hallgatókat mentorálni: a családi élet harmóniája és diszharmóniája, a gyerekek és a pedagógusok mentálhigiénés egészségének kérdései, közösségek a lelki egészség szolgálatában, közösségszervezés és működtetés, konfliktusok a család – iskola rendszerben; gyermekvédelmi kérdések, családon belüli erőszak, online tevékenységek összefüggései a mentális egészséggel – előnyök és veszélyek.

A Mentálhigiéné Műhelyhez kötődő, mentorálást vállaló oktatók: Dr. Elekes Györgyi; Dr. Ferenczi Szilvia; Dr. Gombás Judit; homokiné Hollósi mária Cecília; Tóth József.

Az Egészségpedagógia Műhely az AVKF Pszichológiai és Mozgásképzési Tanszékén belül a gyermekkori egészségneveléssel kapcsolatos kutatásokat mentorálja. A mozgás- és egészségtudatos viselkedés nem csak a rövid- és hosszútávú fizikai egészség fenntartása miatt fontos, hanem hozzájárul a lelki egészség fenntartásához, megőrzéséhez. A műhely nyitott a sport és egészségnevelés témakörében hallgatói innovációkra is, de ajánlunk kutatási területeket is: sporttevékenységek népszerűsítése; motivációval, teljesítménnyel, csúcsteljesítménnyel, versenyzéssel kapcsolatos kutatások; sporttevékenységek komplex hatásai gyermekkorban; egészséggel kapcsolatos edukáció és attitűdformálás gyermekkorban; a család és iskola szerepe az egészségnevelésben; egészségnevelés hátrányos és „előnyös” helyzetű csoportok körében.

A Sport- és Egészségpedagógia Műhelyhez kötődő, szakdolgozat- és TDK mentorálást vállaló oktatók: Bartha Enikő; homokiné Hollósi mária Cecília; Kovács Noémi; Tóth József.

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Bálint Sándor Hagyományőrző Kör és Műhely célja a néprajzi terepmunka és kutatómunka elősegítése, valamint honismereti, néprajzi  elméleti, gyakorlati és módszertani ismeretszerzés. Az érdeklődő hallgatók számára többféle fórumot biztosít ismereteik élményszerű megszerzésére, bővítésére. Mindez segítséget jelenthet gyakorlati munkájuk során is az óvodapedagógusoknak, tanítóknak, szociálpedagógusoknak egyaránt.

Tanulmányútjaik során megismerkedhetnek a Kárpát-medence tájegységeinek, néprajzi csoportjainak kulturális jellemzőivel, a szűkebb pátria néphagyományaival. Tevékenységeiket tanulmányi kirándulások színesítik, Hagyományok Háza (Budapest), Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Skanzen (Szentendre), Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely (Kecskemét), palóc út, stb. A Bálint Sándor Hagyományőrző Kör és Műhely tagjai aktívan részt vesznek főiskolai rendezvényeken (pl. adventi rendezvény, Luca nap népszokásai, nagyböjti lelki nap, Magyar Katolikus Kultúra Napja). Tanári irányítással kiállításokat, fotókiállításokat rendeznek.  A műhely tagjai néprajzi gyűjtőmunkájuk eredményeit a különböző képzések kurzusain, valamint a szakdolgozatuk készítése során is hasznosíthatják. A Tehetségpont program a néprajzi ismeretek gazdagodását, a kutatói készséget, néprajzi terepmunkát és interperszonális érzékenységet egyaránt fejlesztik.  Mindezen tapasztalatukat a későbbi pedagógiai gyakorlati munkájuk során hasznosíthatják. A Bálint Sándor Hagyományőrző Kör és Műhely hallgatói számára fontos, hogy megismerjék a szűkebb pátria és más tájegységek hagyományos értékeit, hiszen ezáltal is gazdagodnak tudásukban, gyakorlati ismereteiben. Tehetségpont program keretén belül tanulmányi kirándulásokon vehetnek részt a 2019̸̸ 2020 tanévben: Palócföld; honismereti túra; Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum. A műhely kiemelten fontos célja a tehetséggondozás, amelynek megvalósítását támogatják a programok, a szakmai utak. A hallgatók mintát kapnak a szülőföld és más tájak, tájegységek értékeinek felfedezésére, a bemutatás lehetőségeire. A határon túli oktatási intézményekben szerzett tapasztalatokat az Erasmus programban résztvevő oktatók a Főiskolán a tehetséggondozásban is hasznosíthatják. Karácsony-Molnár Erika főiskolai tanár, a szakmai műhely vezetője Zóka Katalin főiskolai tanár, a szakmai műhely tagja Baksa Brigitta főiskolai tanár, a szakmai műhely tagja

Interkulturális dialógus, értékközvetítés nemzetek meséin keresztül

A műhely vezetői: Bethlenfalvyné dr. Streitmann Ágnes, Székely Andrea A Winchester Tale Project (Angol meseprojekt) az Apor Vilmos Katolikus Főiskola és a University of Winchester angol felsőoktatási intézmény együttműködésében indult a 2015-16-os tanévben. A Nemzeti Tehetség Program támogatásával megvalósuló projekt az Interkulturális dialógus, értékközvetítés nemzetek meséin keresztül témakört öleli fel. A projekt résztvevői minden tanévben más-más témát dolgoznak fel változatos korai nyelvpedagógiai, drámapedagógiai módszerekkel. Főiskolánk részéről az együttműködés főbb céljai: az interkulturális dialógus elősegítése különböző nemzetek hallgatói között, a különböző népmesehagyományok értékeinek őrzése, közvetítése, az angol nyelvi kompetencia fejlesztése, újszerű tanulásszervezési megoldások, kooperatív tanulási formák alkalmazása, művészeti kompetencia fejlesztése drámapedagógiai eszközökkel. A tehetséggondozó program tevékenysége nyelvi és társas készségek fejlesztése céljából kétféle kurzus mentén valósul meg. Storytelling Course (angol nyelven): mesetípusok tanulmányozása, interaktív feldolgozása, történetmesélési technikák elsajátítása, film-rajzfilm adaptációk összehasonlító elemzése, foglalkozástervezetek készítése a projektfoglalkozásokra a korai nyelvoktatás módszereinek alkalmazásával. Művészeti kurzus (magyar nyelven): történetek dramatizálása, drámatechnikák alkalmazása, saját művészeti alkotások (például bábok) készítése. Az őszi félévben a projektben résztvevő magyar és angol hallgatók foglalkozástervezeteket készítenek, majd  projekt-foglalkozásokat tartanak otthoni partner általános iskolákban. Ezt követi a pedagógiai munka elemzése, önértékelés, és az eredmények megosztása a partner intézménnyel online felületen. A tavaszi félévben valósul meg az angol és magyar hallgatók személyes találkozása először a winchesteri projekt-héten, majd Vácott, a főiskolán szervezett projekt-héten. A hallgatók foglalkozásokat tartanak általános iskolákban, tematikus programokon, interaktív workshopokon vesznek részt Az elért eredmények konferencia előadások és tudományos publikációk formájában is feldolgozásra-bemutatásra kerülnek.

magyar nyelvű anyag 

angol nyelvű anyag

A műhely vezetője: dr. Pécsi Rita főiskolai docens, Neveléstudományi Tanszék. A Keresztény Neveléstudományi Kutatóműhely a Neveléstudományi Tanszék tudományos műhelye. Célja, hogy olyan kutatásokat kezdeményezzen, végezzen és népszerűsítsen, amelyek a pedagógiai gondolkodás keresztény értékeire épülnek, valamint megalapozzák a pedagógiai gyakorlat megújulását a jelenkori környezet elvárásainak horizontjában. További cél, hogy a kutatások erősítsék a keresztény pedagógia küldetését a kortárs pedagógiai irányzatok és nevelésügyi folyamatok körében, továbbá tudományos keretet adjanak az Organikus Pedagógia elméletének és gyakorlatának. A Műhely célja továbbá, hogy szellemi bázisa legyen a Keresztény Neveléstudományi Konferenciának és a Katolikus Pedagógia nemzetközi szaklektorált folyóiratnak; valamint hogy e fórumok révén is lehetőséget teremtsen a Főiskola és más felsőoktatási intézmények oktatói, kutatói, doktoranduszai és hallgatói számára a tudományos eszmecsere fenntartására. A Műhely célja végül, hogy támogassa a hallgatói tudományos tehetséggondozást, a keresztény értelmiségivé való nevelést, az újabb és újabb pedagógusgenerációk részvételét a tudományos diskurzusban.

A műhely a szociálpedagógia elméleti, módszertani, oktatási és gyakorlati problémáinak elemzésére, a szakmai identitás megerősítésére és a főiskolán zajló szociálpedagógus-képzés fejlesztésére törekszik. Állandó rendezvénye a félévente jelentkező Szocped Café, amely során nyitott szakmai beszélgetésekre törekszünk. Célunk a gyakorlati ismeretek megosztása, volt hallgatóink bevonása, valamint a szakmai közösségtudat erősítése.  

Másik rendszeres rendezvényünk  2011 óta a Roma Nap, amely egy-egy kiemelt témára fókuszálva – mint pl. “A katolikus egyház a romák érdekében”, “Romák és a család”, “Romák a tudományos életben”, vagy a “Tehetséggondozás” – tudományos előadásokat és sikeres szociálpedagógiai gyakorlatokat invitál a főiskolára.

A műhely állandó munkájához tartozik még az MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság listás folyóiratának számító Szociálpedagógia folyóirat szerkesztése is.  

Kiemelt egyedi tudományos projektünk volt a Börtönélet és rehabilitáció, amelyet a Váci Fegyház és Börtönnel közösen szerveztünk (2017-2019). A hallgatók bevonásával zajló kutatás eredményeit a Szociálpedagógia 14. kötete, “A börtön jelenségvilága” foglalta össze.

A műhely vezetője: Mándi Nikoletta mandi.nikoletta@avkf.hu.

A szakmai műhely vezetője: Dr. Both Mária Gabriella. 
Tagjai: Megyeriné dr. Runyó Anna, Morlin Erzsébet, Dr. Balog Ágnes, Dr. Beták Norbert.

A gyermekkori természettudományos megismerés és gondolkodás megalapozását támogató pedagógiai kutatások jelentősége stratégiai fontosságú és interdiszciplináris megközelítést igényel. A tanszék „kertpedagógiai programja” saját fejlesztés, mely egyszerre épít a hagyományos pedagógiai és a korszerű oktatási elméletekre. A probléma alapú tanulási folyamat ösztönzéséhez zöld és új edukációs tereket hoz létre. A ’scientia amabilis’ élményközpontú természetszemléletét a robotika nyújtotta új lehetőséggel kívánja összekapcsolni. A kert komplex tantárgyi megközelítése a szabadtéri cselekvő természettudományos tapasztalási, tanulási folyamat biztosításán túl   kapcsolódik a művészeti nevelés több területéhez. A kutatások egyrészt köznevelési, másrészt pedagógusképzési és tanártovábbképzési keretben valósulnak meg. A műhely tevékenysége során táj és ember, környezeti és egészségnevelési pedagógiai programok elméleti megalapozásában és gyakorlati megvalósításában a keresztény teológia tanítására épít. 

A kutató műhely 2019-2020-as tanévben végzett munkájáról készült beszámolók:

A főiskola hallgatói körében igen népszerű  a  13 éve – 2007 óta  – folyamatosan működő, szabadon választható tehetséggondozó műhely. A kurzus a tanulmányok alatt négy alkalommal is  felvehető, tanévente a hallgatói létszám  60 fő. A kurzus célja a differenciált tehetséggondozás a  Mönks – Renzulli  többtényezős modell alapján. Egyrészt: tudatosítani a vizuális nevelés teljességet átfogó  komplex személyiségfejlesztés szerepét a kisgyermeknevelői, óvodai, tanítói,- szociálpedagógiai önálló, differenciált és alkotó módú  alkalmazására,   a kisgyermekek, a fiatalok nyitott, rugalmas, kreatív, innovatív szemléletének fejlesztésére Másrészt: a személyes kifejezésmód még teljesebb kibontakoztatása a meglévő kompetenciák továbbfejlesztésére, új kompetenciák elsajátítására, nyitott, rugalmas, kreatív, innovatív szemlélet kifejlesztésére az önálló anyaggyűjtéstől a tervezésen át a kivitelezésig. Harmadrészt: igény kialakítása a folyamatos általános és szakmódszertani művelődésre, (ön)képzésre, a tudatos önértékelésre. A jelentkezők nagy létszámára tekintettel a különböző szakok és tagozatok hallgatói a három nap alatt folyamatos intenzív alkotófolyamat révén több műhelyben- tűzzománc, kerámia, szobrász, textil, bőrműves –  közvetlenül élhetik át  az alkotás öröme során a flowt. A gyakorlat-elmélet szintézisét megteremtő műhelyek mellett a hallgatók látogatást tesznek a Püspöki Palotában, s megismerik Vác városának nevezetességeit is. A hallgatók szerint a vizsgaidőszak végén alkotással töltött napokon megtapasztalhatják a művészet rekreációs hatását is. A tehetségműhelyt Pázmány Karolina Ágnes, Wiedermann Katalin, dr.Takács Szilvia oktatók vezetik.

Az elmúlt évtizedekben fokozott érdeklődés övezi a tanulási tereket. A “tanító tér” fogalmának bevezetésével paradigmaváltás figyelhető meg, amelynek lényege, hogy az oktatási-nevelési munkának a téri környezet nem egyszerűen tartálya, hanem aktív részese, alakítója. Az iskolai terekre különösen igaz, hogy társadalmi normákat közvetítenek, illetve társadalmi értékeket, szocializációs mintákat jelenítenek meg. A Főiskolánkon létrejövő térpedagógiai műhely hazai és nemzetközi kutatók bevonásával ennek a speciális, interdiszciplináris megközelítést igénylő szakterületnek kíván centruma lenni. A tudományos munka mellett a műhely elkötelezett a térpedagógia alkalmazott módszertana iránt is. 2020 óta sikeresen fut az “Iskolai terek és térhasználat az inkluzív ellátásban” kurzus. 2022-től a Gyarmathy Éva vezette “Tanulási Környezet Kutatócsoport” részeként gyakorló pedagógusoknak szánt továbbképzési modulok, munkaanyagok készülnek.

A műhely vezetője: Prof. Tamáska Máté

Eddig megjelent köteteink:
Sárkány Péter – Tamáska Máté (szerk.): A tanulás helyei. Iskolaépítészet. Martin Opitz Kiadó, Budapest 2017.
Dúll Andrea – Somogyi Krisztina – Tamáska Máté (szerk.): Iskolaépítészet Magyarországon. Martin Opitz Kiadó, Budapest 2021.

Előkészületben:
Molnár Krisztina (szerk.): Tér, iskola, irodalom.
Halbritter András – Tamáska Máté (szerk.): Iskolakert. Természet és közösség. Szociálpedagógia 19. kötet tematikus szám.
Sárkány Péter: Térpedagógiai elméletek.

Recenziók a műhely köteteiről, konferenciáiról:
Szarka Emese: Egy kötelező kuriózum. Szociálpedagógia. 2017/3-4, 157-168.
Kovács Bernadett: Játszva tanulás – a tér hatása az oktatásra. Szociológiai Szemle 28 (2): 150–154.
Trencsényi László: Jövőképek. Új Pedagógiai Szemle. 2018/9-10
Csémi Lili – Tarcsay Anita: Iskolaépítészet: örökség és megújulás. Taní-Tani. 2019. aug. 19.
Dani-Ördög Dalma: Falakon innen, falakon túl. Iskolakultúra, 31. évf., 10. szám. 2021. október 1.
Dávid Máté: Az iskola térpoétikája. Gondolatok egy tervezett kötet műhelykonferenciájáról. 2021. november 22.

Széscheyi