Kínos teológiai kérdések konferenciája
Idei konferenciánkon „kínos teológiai kérdésekkel” foglalkoztunk. Érintettük a papi cölibátus, a mesterséges megtermékenyítésről szóló egyházi tanítás, az apokrif evangéliumok, a tradicionalista rítusú mise ünneplésének és a búcsú teológiai megközelítésének kérdéskörét.
Körüljártuk, hogy valóban több férfi szentelné-e az életét a papi hivatásnak, ha engedélyeznék számukra a házasságot. Egy nemzetközi felmérés szerint ugyanis a római katolikus papság jelentős része ebben az esetben is a cölibátus mellett döntene.
A 21. század embere azt gondolja: ha a római katolikus egyház papsága nősülne, sokkal több férfi szentelné életét a papi hivatásnak. Ferenc pápa 2023 márciusában azonban úgy nyilatkozott, kételkedik abban, hogy a cölibátus – amely csupán jogi, és nem dogmatikus, visszavonhatatlan előírás – eltörlésének ilyen következményei lennének. Ugyanerre a megállapításra jutott egy tudományos kutatás is.
Egy angol, walesi és indiai római katolikus papok körében végzett felmérés alapján a papság jelentős többsége akkor is a cölibátus mellett döntene, ha a későbbiekben engedélyeznék is számukra a házasságkötést – hangzott el Lengyel Zsolt egyházjogász, szentszéki bíró és ügyvéd, főiskolánk adjunktusának előadásában. Elmondta: a papi nőtlenség a legújabb kutatások szerint kétezer éves intézmény, vagyis az apostolok idejéből származik.
Saját oktatóink mellett az előadók között szerepeltek még a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, a Színház- és Filmművészeti Egyetem és az Eötvös Loránd Kutatóhálózat BTK Filozófiai Kutatóintézet professzorai és tudományos munkatársai. A konferenciát Marton Zsolt váci megyéspüspök nyitotta meg.
„Az emberek fejében sokszor téves elképzelés él azzal kapcsolatban, hogy mit gondol a római katolikus egyház például a papi nőtlenségről vagy az asszisztált reprodukcióról, de az egyház múltjáról is nagyon sok fals információ kering. Először ezeket kell helyre tenni ahhoz, hogy párbeszédet tudjunk folytatni” – hangsúlyozta Lovassy Attila teológus, főiskolai tanár. A konferencia szakmai vezetője az előadásokhoz érkezett hozzászólások és kérdések alapján az egyik legérzékenyebb témának az asszisztált reprodukciót és az arról szóló egyházi tanítást tartja.
Kék Emerencia erkölcsteológus, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola docense előadásában kiemelte: a katolikus egyház a házasság egységét és az embriók élethez való jogát és személyes emberi méltóságát tartja alapelvnek, ezek fényében értékeli a különböző – megtermékenyítést célzó – orvosi beavatkozásokat. Az erkölcsteológus kitért arra is: az egyház célja, hogy tovább lásson a jelen „boldogságánál”, és arra figyelmeztessen, milyen negatív lelki és testi következményekkel járhat a „mindenáron gyereket akarunk” felfogás.
Lovassy Attila hozzátette: a meddőség problémája nagyon sok házaspárt érint, így továbbra is folyik a teológiai gondolkodás a kérdésről és arról, hogyan tudnak segítséget nyújtani a gyermekre vágyó házaspároknak. Példaként említette főiskolánk Anna-Joachim-programját, amely többek között mentálhigiénés tanácsadással, párkonzultációs lehetőséggel, közösségi programokkal segít a meddőséggel küzdő pároknak.
A konferencia témája volt a búcsú teológiai megítélése is. „A búcsú végighúzódik az egyház történelmén. A középkor végi visszaélések és a protestánsok elutasítása után a tridenti zsinat a búcsú gyakorlatát rendbe tette, az egyházban a búcsú józan gyakorlata él, amelyet mindig személyes megbánás, bűnbánat és megtérés előz meg” – magyarázta Lovassy Attila. Hozzátette: az egyház tanítása megkülönbözteti a bűnbocsánatot és az ideigtartó büntetés elengedését – akárcsak a profán világban, ahol a megbocsátás nem jelenti automatikusan a büntetés alóli felmentést. Ez a gondolat – mondta a teológus – már az ókori liturgiában jelen volt, erre utalnak a katakombák feliratai is.
A konferencián Juhász Pál Balázs teológus, főiskolánk adjunktusa az apokrif evangéliumokról, Káposztássy Béla liturgikus, plébános a tradicionalista rítusú mise ünnepléséről, Gárdonyi Máté egyháztörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának egyetemi tanára a középkor vallási türeleméről és „türelmetlenségéről”, Varga Péter András filozófus, a Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Filozófiai Intézetének tudományos főmunkatársa a marxista és a keresztény eszkatológia közötti különbségekről tartott előadást, Veress Ferenc művészettörténész, a Színház- és Filmművészeti Egyetem adjunktusa pedig Michelangelo művészetében vizsgálta Szűz Mária sajátos szerepét.
Fotó: Nagy Sándor
