Beszámoló a dorogházi Móra Ferenc Általános Iskolában tett iskola kert látogatásról és az Ipolytarnóci Őslényparkban tett terepgyakorlatról

 In Hírek

2019. május 3-án, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Matematikai Természettudományi és Informatikai Tanszéke a tanítószakos hallgatóknak terepgyakorlatot szervezett. Ezen vendég volt a váci Piarista Gimnázium és a Karolina Katolikus Általános Iskola néhány tanulója is. Az egész napos kirándulás  célja az volt, hogy a tájak és emberek kapcsolatáról minél többet és sokoldalúbban megismerjünk és megtapasztaljunk.

A főiskola hallgatói nem unatkoztak a nap során, mindnyájan feladatot kaptak az útvonalhoz kapcsolódóan. Minden hallgatónak egy kiselőadást kellett tartania egy-egy útszakaszról, településekről, növényzetről, az ember tájformáló hatásáról. Így a túra résztvevői sok érdekességeket hallhattak a Naszály, a Cserhát, a Gödöllői-dombvidék és az Ipoly völgyének értékeiről, szépségeiről.

A kirándulásra busszal reggel fél 8-kor indultunk, első megállónk a Nógrád megyei Dorogháza volt. A község ezer lakosú kis település, a Mátra lábánál, Pétervására és Bátonyterenye között, két nagyobb településrészből áll az egykori bányászfalu. A terepgyakorlat kezdő programjaként megismerkedtünk a dorogházi Móra Ferenc Általános Iskola igazgatónőjével, Balázs Beáta tanárnővel és néhány ott dolgozó pedagógussal és sok diákkal.

A dorogházi látogatás fő célja a helyi iskolakert megtekintése volt. Kíváncsiak voltunk, hogyan valósítják meg a mindennapokban az iskolakert programját. Az igazgatónő nagyon kedvesen   elmondta, hogy főként technika óra keretein belül művelik a kertet. Ez a feladat nem „nyűg”, hanem hatalmas lehetőség. Tapasztalataik szerint a gyerekek szeretnek a kertben lenni, szívesen végzik a kerti munkákat. Elmesélték, hogy helyben termelik meg maguknak az almát, amit télre is eltesznek. A gyerekek elől nincs elzárva a kert és szünetekben bármikor „lelegelhetik” a kert évszakos finomságait. A beszélgetés során megkérdeztük nyáron hogyan valósul meg az iskolakert gondozása. Jó kapcsolatot ápolnak a helyi önkormányzattal, nagyon sok segítséget kapnak, nyáron az aktuális közmunkában dolgozók végzik az iskola kertjének tisztán tartását.

A meleg fogadtatás nagyon jól esett a hideg szélben, az iskolában zsíros kenyérrel, friss újhagymával, üdítővel és meleg kávéval vártak minket. Lehetőségünk nyílt íjjal lőni, amit a hallgatók és pedagógusok egyaránt kipróbáltak és nagyon élveztek.

Ezt követően újból buszra szálltunk, hallgattuk az újabb beszámolókat a körülöttünk lévő településekről, és meg sem álltunk Ipolytarnócig.

Az Ipolytarnóci Őslényparkba dél körül érkeztünk. Végig jártunk egy geológiai túrát, helyi vezetéssel, majd utána 4D mozi következett, megnéztük a kiállításokat, majd egy tantárgypedagógiai kreatív feladat jelentett kihívást.

A helyi vezetéssel egybekötött sétára fél 1 óra körül indultunk, a séta több mint 1 óráig tartott, amely során bemutatták az itt képződött ősmaradványokat, és megismertük a hely geológiáját. Megtudhattuk, hogy az ősvilág Pompeii-ében vagyunk. Megértettük a körülöttünk lévő kőzetrétegek elhelyezkedésének okát, valamint megtudhattuk, hogy régen ezen a területen szubtrópusi, trópusi éghajlat uralkodott. A terület a Bükki Nemzeti Park része, természetvédelmi terület és 20 millió éve itt tenger hullámzott, amelybe egy patak torkollott. Vezetőnk elmesélte, hogy egy „rakoncátlan vulkánnak” köszönhetjük mindazt, amit ma itt láthatunk. A vulkán kitörése, a hamuréteg konzerválta számunkra az egykori élővilágot. Vezetőnk felidézte, hogy gyermekkorában egy nagyobb eső után a patakban rengeteg megkövesedett cápafogat lehetett találni. A helyi fiatalok ezeket összegyűjtötték, majd pénzzé tették, mint megkövesedett madárnyelvet, a helyi vonatállomáson ismeretlen és tudatlan embereknek árusították. A hely legnagyobb nevezetességei az ősfenyők, amelyeket szintén láthattunk, és amelyekből sajnálatunkra nagyon sok darab hiányzott, ugyanis régebben előszeretettel vittek belőle a helyiek vagy a látogatók egy-egy kisebb darabot szuvenírként. Az Ipolytarnóci Őslénypark Európa Diplomát kapott, amelyre nagyon büszkék. A túra végeztével meglátogattuk az őslényparkot, ahol a régi kihalt állatok makettjeit állították ki, Részt vettünk egy 4D-s mozin, ahol szintén a kihalt állatokkal volt részünk egy kisebb kalandban.

A fél órás pihenő után következett a tantárgypedagógiai gyakorlat. A csapatot két részre osztottuk. Az egyik csoport a kihalt növény- és állatvilág egy-egy jellegzetes faját rajzolta le, a másik egy történetet írt róluk.  Páran a csapatból nekiálltak színpadot készíteni és vártuk az őstörténeti színdarabot. Miután a csoportok elkészültek a kiadott feladattal, az előadóké volt a főszerep. Elsőként egy időszalagon helyeztük el az elővilág fejlődésének fontosabb állomásait, majd az őstörténeti színdarab előadása következett, őslényekkel, földrengéssel, vulkánkitöréssel.

Délután fél 5 óra környékén indultunk vissza Vácra. Az érkezés a tervezett időben, kicsivel fél 7 után valósult meg. A főiskola hallgatói így véleményezték a terepgyakorlat történéseit, hangulatát: „A több millió éves maradványok, leletek modern technológiákkal való párosítása volt számomra legnagyobb élmény!”, „Én még nem jártam itt ez előtt, de ha lesz egyszer osztályom, őket is el fogom hozni ide, mert szerintem számukra is érdekes és tanulságos időutazás lesz.”, „Nekem a palóc túravezető tetszett a legjobban. Érthető, humoros volt és lekötötte a figyelmem az egész túra során.”.

A nap folyamán segítséget nyújtott Csorba László tanár úr, a Piarista Gimnázium tanára, Slezák Noémi tanárnő főiskolánk tanára, valamint Vincze Zsolt tanár úr, aki tavaly   végzett nálunk, OTDK győztes volt kutató munkájával.  A kirándulás szervezését Dr. Both Mária tanárnőnek köszönhettük. Összességében tartalmas és kalandokban gazdag napot tölthettünk együtt.

Koncz Barbara és Schmidt Eszter 4. éves tanító szakos hallgatók

Recommended Posts
Széchenyi