Megtartottuk XII. Roma Konferenciánkat
Tízből legalább egy diák idő előtt, szakma vagy érettségi nélkül távozik a középiskolából – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A korai iskolaelhagyók jelentős része hátrányos helyzetű vagy cigány diák, aki már a középiskolai felvételi vizsgán komoly hátrányból indul. Társadalmi felzárkóztatásuk lehetőségei álltak a március 23-án a Belügyminisztérium Társadalmi Felzárkóztatásáért Felelős Helyettes Államtitkárságával közösen megrendezett XII. Roma Konferenciánk fókuszában.
„Sajnos még mindig vannak olyan vidéki óvodák és általános iskolák, amelyek spontán szegregálódnak, hiszen a nem cigány szülők elviszik a gyerekeiket a cigány többségű intézményekből. Az alacsonyabb színvonalú oktatást nyújtó iskolákban tanuló nyolcadikosoknak azonban ugyanazt a központi középiskolai felvételi feladatsort kell kitölteniük, mint bárki másnak, ezért jellemzően csak a szakképzésbe tudnak bekerülni. Márpedig aki azért megy a szakképzésbe, mert máshová nem tud, az rövid idő alatt ki fog hullani az oktatásból” – adott helyzetképet a roma diákok oktatási esélyeiről Báder Iván főiskolai docens, a XII. Roma Konferencia szakmai vezetője, aki kutatóként és gyakorló pedagógusként évtizedek óta foglalkozik a cigány diákok felzárkóztatásának lehetőségeivel.
Főiskolánkon fontos ügyként kezeljük mindezt: a magyarországi felsőoktatási intézmények közül nálunk indult először romológia szak, továbbá intézményünkben minden hallgató számára kötelező tantárgy a Romológiai alapismeretek. Emellett mind az óvodapedagógus, mind a tanító szakon kínálunk cigány/roma nemzetiségi szakirányt.
A konferencia előadói bemutatták azokat a programokat, amelyek a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatását segítik. Ilyenek a Biztos Kezdet Gyerekházak, ahol a szociokulturális hátrányokkal küzdő, háromévesnél kisebb gyerekeket nevelő családokat segítik szakemberek, a tanulási nehézségekkel küzdő diákoknak szóló tanodaprogram, valamint a lassan húsz éve működő Útravaló Ösztöndíjprogram, amely anyagi segítséggel és mentorálással támogatja a hátrányos helyzetű tanulókat abban, hogy szakmát, érettségit vagy diplomát szerezzenek. „Az ösztöndíjasok választhatnak maguk mellé egy mentortanárt, aki plusz segítséget nyújt nekik. Ez a feladat azonban jóval többet jelent a korrepetálásnál” – mondta Báder Iván, hozzátéve: érdemes lenne célzottan képezni olyan mentorpedagógusokat, akik saját iskolájuk tantestületében meghonosítják a hátrányos helyzetű vagy roma diákok iskolai előrehaladását segítő módszereket.
A szakember szerint a pedagógusoknak a roma kultúráról is több ismeretre lenne szükségük, hiszen „ha nem ismerik a cigány gyerekek otthoni normarendszerét, nem tudják majd formálni őket”. Pedig a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tizenévesek – köztük a roma diákok – közül sokan a lemorzsolódás határán billegnek.
A XII. Roma Konferencián Kállai Ernő főiskolai tanár, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok korábbi biztosa a roma közösségek társadalmi integrációját befolyásoló tényezőkről, Sörös Iván, a Belügyminisztérium Társadalmi Felzárkóztatásért Felelős Helyettes Államtitkárság Gyermekesély Főosztályának vezetője a Magyar Nemzeti Felzárkóztatási Stratégia esélynövelő szolgáltatásairól tartott előadást. Dávid Beáta szociológus, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiénés Intézetének igazgatója a roma szakkollégiumi hálózat jelentőségéről, Jáger Viktor, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szakstatisztikusa pedig a gyerekek helyzetét, esélyeit bemutató statisztikákról osztott meg részleteket. Az eseményt a Romano Glaszo – Emberi Hang Művészeti Csoport előadása zárta.
Köszönjük minden résztvevőnek, hogy velünk tartott XII. Roma Konferenciánkon! Találkozzunk jövőre is!
Fotó: Nagy Sándor
