Elhunyt dr. Várnagy Elemér

 In Hírek

Életének 88. évében elhunyt dr. Várnagy Elemér a Pécsi Tudomány egyetem Bölcsészettudományi Karának volt docense, címzetes egyetemi tanára.
A neves pedagógus Főiskolánk jogelődjén, a Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskolán Európában elsőként létrehozott Romológia Tanszék vezetője (1994-1999) is volt.
Pécsett született 1930. november 12-én, értelmiségi családban. Elemi iskoláit a pécsi Belvárosi Népiskolában végezte, majd középiskoláit a Ciszterci Rend Pécsi Nagy Lajos Gimnáziumában folytatta, ahol érettségizett (1949). Főiskolai diplomát magyar-orosz szakon ugyancsak Pécsett szerzett, egyetemi oklevelet pedagógia szakon, valamint bölcsészdoktori fokozatot Szegeden kapott (JATE, 1971). Kandidátusi disszertációját a Magyar Tudományos Akadémián 1978-ban védte meg a neveléstudományok köréből.
Tanári munkáját Baranyában (Olasz község) kezdte meg (1955-1961), majd Pécsett (Vámház úti iskola) folytatta (1961-1965). Főiskolai, illetve oktatói pályája a Pécsi Tanárképző Főiskola Neveléstudományi Tanszékén indult (1965), és folytatódott a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán (1983-1995), majd nyugdíjasként a BTK és FEEK óraadója a 2010-es évek elejéig.
Nevelő-oktató és tudományos tevékenységének főbb területei: a pedagógiai logika alapjai; neveléstörténet; a hátrányos helyzet pedagógiája; a drámapedagógia néhány speciális kérdése; a pedagógiai romológia és a cserkészpedagógia.
Az első hazai nemzetközi romológiai konferenciát 1979-ben az ő szervezésében Pécsett rendezték meg. A 80-as évek elejétől a JPTE Neveléstudományi Tanszékén kutatói munkacsoportot létesített a roma (cigány) gyerekek nevelése-oktatása témakörben. Eredményeiket évente, összesen 10 tanulmánykötetben tette közé. A rendszerváltás után közvetlen, négy éven át (1990-1994) Keresztény Pedagógiai Nyári Egyetemet szervez a JPTE Neveléstudományi Tanszékén. Ennek anyagát 3 kötetben szerkeszti és adja ki. A Rácz Aladár Közösségi Ház születésével egyidőben létrehozta és évekig vezette a „Cigány-Magyar Baráti Klub”-ot.
Közel 100 publikációja jelent meg baranyai, pécsi, országos és külföldi idegennyelvű folyóiratokban (Études Tsiganes, Lacio Drom, Lungo Drom, Kethano Drom). Több európai országban és az Amerikai Egyesült Államokban vett részt pedagógiai konferenciákon, tartott előadásokat. Ezek szintézisét „Cigány fiatalok a nagyvilágban” című könyvében írja le (Lámpás Kiadó, Abaliget, 1993. 180. p.). Tagja volt a Comité Catholique Internationale pour les Tsiganes cigányokkal foglalkozó nemzetközi szervezetnek.
A nyolcvanas években két alkalommal tüntette ki az Oktatási Minisztérium „Kiváló tanár” címmel, majd 2001-ben Apáczai-Díjat kapott.
Nyugodjon békében.

Recent Posts
Széscheyi