Beszámoló a kismarosi Kismagos Erdei Oktatóközpontba tett látogatásról

 In Hírek

2019. április 29-én a Természetismeret műveltségterület hallgatói a kismarosi Kismagos Erdei Oktatóközpontba (mely erdei iskolaként is működik) tettek látogatást. A látogatás időtartama egy délelőtt volt, ami bővelkedett programokban.
A túrát Megyeriné Dr. Runyó Anna tanárnő szervezte.

Az erdei iskolát két ott dolgozó munkatárs, Neumayer Éva és  Kurucz Márta mutatta be. Először két előadás keretében bemutatták az erdei iskolát, programjaikat, táboraikat, szó esett az akkreditált képzésekről, amelyek kifejezetten pedagógusoknak szólnak. Megtudhattuk, hogy az oktatóközpontot működtető Magosfa Alapítvány nevét a Börzsöny 2. legmagasabb pontjáról, a Magosfáról kapta, illetve, hogy Martos György alapította 2003-ban.

Elmesélték, hogyan találtak rá a helyre, milyen állapotban volt, és hogy önkéntesek segítségével hogyan alakították ki olyanná, amilyen állapotban most látható.

Majd lehetőség nyílt olyan kiadványok megvásárlására, amelyek a Magosfa Alapítvány gondozásában kerültek kiadásra és nagyon sok hasznos információt tartalmaznak, segíthetik a színvonalas oktatást.

Ezt követően az előzőleg bemutatott programjaik közül bemutattak néhány játékot, amivel az odalátogató tanulókat és pedagógusokat várják (tintafőzés, papírkészítés, az erdő színeinek keverése, állati csontvázak-szőrmék bemutatása, gyógynövények felismerése- vadon termő ennivaló, érzékszervek tulajdonságainak bemutatása játékokkal, madárvédelem, tájékozódás az erdőben, nyomkeresés, vízparti és vízi állatok keresése, bemutatása).

Az előadók elmondták, hogy vannak olyan diákok, akik a nyári táborokra évek óta visszajárnak és az itt tanultakat hasznosítják az iskolában, például a természetismeret órákon. Sokan olyan visszajelzéseket adnak, hogy egy-egy erdei iskolai program keretein belül többet tanulnak tapasztalat  útján, mint az iskolapadban a tankönyvekből.

A program utolsó pontjaként kimentünk az erdőbe, ahol az előzőleg bemutatott játékok közül mi is kipróbálhattunk néhányat. Az út elején mindenki az erdőben található növények vagy állatok közül a nevével megegyező kezdőbetűjű nevet kellett, hogy kitaláljon magának. Ezt követően ellátogattunk a közeli forráshoz, ahol egy hangya helyébe kellett, hogy képzeljük magunkat, útvonalat kellett neki terveznünk. A következő feladat az volt, hogy felismerjük azt a fát, ahová előzőleg egy társunk bekötött szemmel elvezetett bennünket. Ezután megnéztük a fák lombkoronáját tükrök segítségével, mindeközben az egész út során megismerhettük a körülöttünk lévő növényeket, megtudhattuk, melyik ehető és melyik nem. Megtudtuk, hogy a fahéjnak nincs íze, illetve hogy a vaníliás cukornak is csak édes íze van, ha befogjuk az orrunkat és úgy esszük meg.

Az út során visszafelé mindenki kapott egy kis ragacsos lapot, ahová mindenki az erdő színeiből összeállíthatta saját színpalettáját.

Ezt követően vége volt a programnak és visszautaztunk Vácra, ahol délután a főiskolai napok programjai vártak minket.

Úgy gondolom, rövid idő alatt igen színes és érdekes programban volt részünk, s olyan ismeretekkel bővíthettük tudásunkat, melyet pedagógusként mindenképpen felhasználhatunk majd pályánk során.

Koncz Barbara, Természetismeret VMT-s hallgató

Recent Posts
Széscheyi