Teológiai konferencia a vértanúságról
Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola 2025. február 22-én rendezte meg az immár hagyományos tél végi teológiai konferenciáját, amely idén a vértanúság témáját helyezte a középpontba. Marton Zsolt megyéspüspök a mártíromság mibenlétét taglaló köszöntőjét követően Dr. Varga Lajos segédpüspök, általános helynök tartott előadást a Krisztusért életüket áldozó személyekről a Váci Egyházmegyében. Az főiskola épülete kapcsán kiemelte, az 1720-ban megalapított Váci Szeminárium a Migazzi Kristóf által emeltetett épületben 1780-ban kezdte meg működését. Az épületet 1919-29 között új szárnnyal bővítették, az új épületegyüttesben pedig három kápolna is helyet kapott. Ezek közül kettőhöz kötődött a váci egyházmegyés papság élete. A nagyszeminárium kápolnája, a mostani Szent II. János Pál terem az egyházmegyének és a papnevelésnek is jelentős színhelye volt. Az egyházmegye némely papja csak a felvétellel kapcsolódott az intézményhez, mások azonban kisszeminarista és kispapi életüket is itt töltötték. Vértanúk és hitvalló papok is kikerültek e Szeminárium falai közül.
Dr. Lengyel Zsolt esperes atya, főiskolánk adjunktusa a vértanúk és szentek ereklyetiszteletéről beszélt, ami az egyik legtermészetesebb emberi vonásnak bizonyul, amely nem csak az egyházi, hanem a profán életben, illetve a pogány vallásokban is lépten-nyomon tetten érhető. Már az őskeresztények korában megjelent a vértanúk és az ereklyéik, személyes tárgyaik iránti tisztelet, ennek köszönhetően az Egyház a nyilvános és helyes kultusz érdekében szabályokat fogalmazott meg, amelyek a jelen korra tekintettel is íródtak. Az előadás az ereklyetisztelet hatályos rendelkezéseit is ismertette.
Markó Michael kopt katolikus diakónus és kulturális attasé A hit ára: A 21 kopt vértanú öröksége címmel tartott előadást, olyan kortársainkról, akik 10 éve haltak mártírhalált Líbiában, és a hitükért szenvedtek el üldöztetést. Bár vértanúságuk a Közel-Keleten történt, emlékük nemzetközi jelentőséggel bír. A katolikus egyház is felvette őket mártírjai közé, és világszerte megemlékeznek róluk. A 21 vértanú története nekünk is kérdéseket szegez: vajon mi készen állnánk-e meghalni a hitünkért? A modern nyugati világban a keresztények ritkán szembesülnek ilyen kihívással, ám a hitünkért való kiállás mindig áldozattal jár. E rövid előadás során arról is szó esett, hogyan formálja a kopt keresztény nevelés és hitoktatás a közösség hitét és hagyományait.
Dr. Varga Péter András filozófus, a HUN-REN Kutatóközpont tudományos főmunkatársa előadásában Ervin Gáborral, a zsidó származású katolikus pap-filozófussal foglalkozott, akit 1944 decemberében a nyilasok édesanyjával együtt elhurcoltak lakásukról, ahol embereket rejtettek, megkorbácsoltak – miközben ők beszámolók szerint hangosan imádkozták a Miatyánkot –, majd mindkettőjüket a Dunába lőtték. Milyen életút vezette Ervin Gábort a kivégzőosztag elé? Miként mutatkozik meg mindez Ervin Gábor irodalmi-tudományos munkásságában, különösen eddig ismeretlen írásaiban? Mi történhetett volna, ha Ervin Gábor túléli a vészkorszakot, azaz hogyan szenvedett néma mártíromságot az önálló katolikus filozófia a huszadik század derekának vérzivataros éveiben? Végül pedig mit üzenhet nekünk a vértanúság ezen formája a 21. század második évtizedében?
Dr. Lovassy Attila atya, a konferencia szervezője, főiskolánk tanára és szakfelelőse a Szükséges volt-e Jézus halála a megváltáshoz? c. előadásában arra kereste a választ Canterbury Szent Anzelm, Aquinói Szent Tamás és H. U. von Balthasar segítségével, hogy ki adhat elégtételt az elesett emberiség bűnéért Istennek, vagy hogy Isten miért nem hozhatja helyre az embert és a világot egyetlen szavával? Milyen kereteket kell előzetesen elgondolnunk annak a személynek, aki az emberiség nevében lerója a tartozását? Továbbá az Úr Jézus kifejezetten a halállal vagy az egész lényével adott elégtételt, szeretetével, vagy mindent felülmúló hatalmával? Mi a megtestesült Ige önkiüresítésének alapja a Szentháromságban, és ez hogyan válik számunkra üdvtörténeti szempontból Jézus megváltói tevékenységévé? Mindhárom teológus válaszában az ember elégtelen jóvátétele, Isten igazságossága és irgalmának felülmúlhatatlansága, bölcsessége és különös alázata kristályosodik ki előttünk, amellyel az Úr az embert ingyenesen, de keresztjével együtt hívja.
Kondorosi Noémi katekéta, főiskolánk volt hallgatója, jelenleg teológus hallgató Svéd Szent Brigitta beszélgetése Szent Pál apostollal és Szent István diakónussal című előadásában felvázolta, Szent Brigitta XIV. századi misztikus számos látomása közül kiemelkedik kettő, amelyek egymást kiegészítik: Szent István diakónus és Szent Pál apostol is elmondja neki az első vértanú halálával kapcsolatos személyes gondolatait. Szent Brigitta leírása megfelel az Apostolok Cselekedeteiben bemutatott történéseknek, azonban mindkét beszélgetés hozzátesz olyan kiegészítéseket, elejtett megjegyzéseket, amelyektől teljesebbé válik a kép.
Dr. Wirthné Diera Bernadett történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottság kutatója előadásában bemutatta, hogy Kádár és Rákosi egyházpolitikai elgondolásai alapvetően hasonlóak voltak, és a hatalomgyakorlás eszközeiben – az aktuális nemzetközi és hazai viszonyok miatt – adódtak csak különbségek. Az 1956-os forradalom megtorlásának kevésbé ismert aspektusa, hogy 1957 folyamán legalább hét katolikus papot meggyilkoltak, akiknek ügyében nem történt kielégítő, a bűnösöket felelősségre vonó nyomozás. Legismertebb közülük Brenner János, akit brutális kegyetlenséggel szinte kivégeztek 1957. december 15-én, de a váci egyházmegye papja, Kenyeres Lajos tiszavárkonyi plébános esetében is homályban maradtak a valódi elkövetők. A megtorlás időszakának hosszabbtávú következménye a „Fekete Hollók” fedőnevű ügy volt, aminek keretében 1957/1958-tól több száz katolikus papot, szerzetest, apácát és világi hívőt figyelt meg a hatalom, és indított eljárást ellenük 1961-ben. Az ügy a Kádár-korszak legnagyobb egyházellenes rendőrségi akciója volt egészen 1989-ig.
Végül Dr. Gloviczki Zoltán rektor záró gondolataiban rámutatott, hogy ez a sikeres tudományos konferencia sem maradhat csupán a jelenlévők elméleti kincse, ennek a tudásnak gyakorlattá és életté kell válnia, beépítve az elhangzott értékeket és eredményeket a cselevési tervünkbe, akkor éri el e rendezvényünk valódi célját.
A konferencián az előző teológiai konferenciánk angol nyelvű tanulmánykötetét is bemutattuk, amely erre az alkalomra jelent meg az Apor Vilmos Katolikus Főiskola gondolásában, dr. Lovassy Attila szerkesztésében, The Doctrine of End Times. Proceedings of a Conference Vác, 24 February 2024 címmel. Mindeközben már tervezzünk ezen konferencia anyagának kiadását is, egybekapcsolva főiskolánk névadójának, Apor Vilmos vértanúságának 80. évfordulójával, amelynek külön tanulmányt szentelünk.
Fotó: Nagy Sándor
