Atipikus fogalomtár

Készítette: Gyarmathy Éva

Adat

A világ leírása szimbólumokban, a fel nem dolgozott tények. Az adat lehet téves, de soha nem hamis, csak ha hamisan közvetítik. Ekkor azonban már információ, és nem közvetlen tapasztalat által szerzett adat. Lásd információ.

Adottság

Veleszületett, genetikailag adott lehetőség a tudás megszerzésére. Az értelmesség, az agyi információfeldolgozás módja és az előrehuzalozott kognitív modulok összessége.

Atipikus fejlődés

Atipikus fejlődésnek nevezzük az olyan, nem mindig nyilvánvaló és egzaktul azonosítható eltéréseket, amelyek gyakran együtt és különböző kombinációkban jelennek meg. A szindrómák gyakori közös megjelenésének oka az egymást átfedő fejlődési utak, amelyek az atipikus fejlődéshez vezetnek.

• Neurológiai alapú teljesítményzavarok
  • tanulási zavar, tanulási nehézség (diszlexia, diszkalkulia, diszgráfia)
  • kontrollzavarok (figyelemzavar, hiperaktivitás zavar, impulzus kontrollzavar)
• Autizmus spektrum zavarok egy része

Mindezek neurológiai sajátosságok, amelyek veleszületett és/vagy szerzett idegrendszeri eltérésen alapulnak, és a környezet és így a tanítási módszerek meghatározó jelentőségűek a kialakulásukban. Megfelelő környezetben gyakran kiemelkedő tehetséggé fejlődnek az egyébként jó képességekkel rendelkező diákok.
Az atipikus fejlődés mindegyik formájára igaz, hogy nem betegség, hanem eltérő idegrendszeri fejlődés, intelligenciától független, viszont erősen környezetfüggő a megjelenése.

Autizmus

A hivatalos kifejezés: autizmus spektrum zavar, ami arra utal, hogy az autizmusnak számtalan megjelenési formája van. Az autizmus észlelési- és információfeldolgozási zavar, amely már a korai gyermekkorban megnyilvánul. A gyerekek első két életévében a társas viselkedésben jelentkeznek jellemző tünetek. Ilyen például az ölbevételt nem szorgalmazó testtartás, a válasz jellegű mosoly hiánya, a kölcsönös, szerepváltásos kommunikáció hiánya vagy gyengesége. Később nem jellemző a tárgyak átadása, megmutatása. A legtöbb esetben a szemkontaktus sem megfelelő. Késhet, megakadhat a beszédfejlődés, amit például gesztikulációval kompenzál. Sérülhet az arckifejezések, gesztusok, testtartás alkalmazásának és értelmezésének képessége is.
Az autista konkrétumokban gondolkodik, nem tud elvonatkoztatni a saját észlelésétől, érzelmeitől és tudásától. Jellemzője lehet a gyengült kommunikációs képesség, a csökkent társadalmi kapcsolat, sztereotip viselkedésformák, de fokozott figyelem, emlékezőképesség és intelligencia is társulhat hozzá. A klinikai tünetek megjelenése szempontjából a legtipikusabb időszak a 4-5 éves kor, a fejlődési zavar tünetei ebben az életkorban a legnyilvánvalóbbak, de önmagában a tünetek egyike sem jelent feltétlenül autizmust.
Az autizmus nem betegség és nem fogyatékosság. Ahogy egy szakértő találóan megfogalmazta: az autizmus nem rendszerhiba – hanem egy, a szokásostól eltérő operációs rendszer.

Bölcsesség

A bölcsesség a megértett anyag értékelése, a legmagasabb szintű feldolgozás, szintetizálás, melynek során az ismeretekkel és ezek megértésének értékelésével, mérlegeléssel új összefüggéseket alkot az elme. Ez a szint kreáció, amely során erkölcsi és emberiességi értékek mentén is értékeljük az információkat és ismereteket, és így magasabb rendű belátás jöhet létre.

Diszlexia

A diszlexia az olvasás terén megjelenő neurológiai alapú, intelligencia szinttől független teljesítményzavar, amelynek hátterében összetett idegrendszerbeli eltérések mutathatók ki.
A mély diszlexia a fonológiai tudatosság, a betű-hang megfelelés hiányosságán alapszik, és gyógypedagógusi terápiát kívánó zavar. A felszíni diszlexia az információfeldolgozás éretlensége miatt alakul ki. A szenzomotoros rendszer bizonytalan működése, az automatizmusok lassabb fejlődése és/vagy a két agyfélteke közötti kapcsolat gyengesége lehet az idegrendszeri háttere.
A felszíni diszlexia megelőzhető korai szenzomotoros fejlesztéssel, és az olvasás tanulásának szakszerű módjával. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy a megfelelő módszerek alkalmazása mellett az éretlen idegrendszerrel iskolába járó kisgyerekeknek nem kell olvasniuk, hanem intenzív szenzomotoros tréninget kapnak, és szülő, pedagógus, olvasni tudó testvér vagy társ felolvassa az olvasnivalót, miközben az ujjával követi a szöveget. Digitális felolvasó programok is alkalmazhatók, amennyiben szintén szövegkövetők.
A diszlexiás diák megtanul olvasni, de még felnőtt korban is megmaradhatnak maradványtünetek, mint péládul a gyenge helyesírás és a kissé lassabb olvasás.

Fejlesztés

A fejlesztés lehet növekedés fokozása, vagyis erősödés elősegítése, amikor szándékosan elérjük, hogy egy működés fokozódjon, növekedjen, javuljon, tökéletesedjen, vagy lehet új dolog létrehozása, például más hatás, képesség, készség, változás eredményezése. Vagyis nem csupán a hiányok pótlásáról van szó, mert az csak korrekció és korrepetálás lenne.
A fejlesztés rendkívül sokfelé, és szerteágazóan jelenik meg. Így lehet a képességek, a tehetség, a személyiség, a közösség fejlesztése, amellett, hogy módszertani és kutatási fejlesztés is történhet.

Fogyatékosság

A szokásostól eltérő testi vagy szellemi sajátosság gyakran a normálistól való eltérésként is értelmeződik, mert a tartósan létező szokásos dolgokat a közösségek hajlamosak egynek tekinteni a normálissal. A fogyatékosság fogalma így eredetében és tartalmában is hűen tükrözi az éppen adott társadalom és csoport életkörülményeit és értékrendjét. Amilyen módon és mértékben eltér az egyes korok és csoportok normalitáseszménye, úgy tér el egymástól a korok és csoportok fogyatékosság fogalma is.

Generáció

A generáció, nemzedék kifejezés az egyazon időben, egy korban élő, nagyjából azonos életkorú emberek összessége, az ugyanakkor születettek korcsoportja. Emellett azonban jelenti azt is, hogy emberöltő; vagyis egy-egy emberi korcsoport felnövekedéséhez, kifejlődéséhez szükséges idő, ami 25–30 év.
A digitális korszak generációi: a 20-21. század lényegesen eltér a korábbiaktól a generációk tekintetében. Egyrészt a gyors változás miatt sokkal jobban különböznek egymástól a generációk, mint a korábbi korszakokban, másrészt rövidülnek a generációváltás időszakai, harmadrészt az emberi átlag életkor egyre jobban kitolódik, és már 80 év körül jár, így sok generáció, sőt emberöltő élhet együtt. A hosszabb életkor és az exponenciálisan gyorsuló változás következtében jelenleg legalább hat generáció él együtt.

Információ

Az információ feldolgozott, közvetített adat, ismeret, vélemény, amely a „ki”, „mi,”, „mit”, „mikor”, milyen” és „hol” kérdésekre ad választ. Az információban már értelmezés és vélemény is megfogalmazódik, és lehet téves, ami lehet tudatos vagy tudattalan megtévesztés.

Intelligencia

Gondolkodás, értelmesség, ami feltehetően az agy szinaptikus hatékonyságán alapul. A lényeglátás, az ingerek mintázatának, a szabályszerűségeknek az átlátási képessége. A mentális megküzdésre motiváltság erősen befolyásolja. Az általános intellektuális képességek fejlesztésében kiemelkedő szerepe van a hangszeres zenetanulásnak és a matematikával való foglalkozásnak.
Gyakran intelligenciának neveznek képességterületeket, mint például Howard Gardner többszörös intelligencia modelljében teszi, vagy amikor Daniel Goleman az érzelmi intelligenciáról ír. Az elnevezés ellenére ezek egymástól és az általános intelligenciától is független képességterületek – lásd a képesség címszót.

Ismeret

Az ismeret tudás, feldolgozott információk, amelyeket tapasztalással, tanulással szerez az egyén. Lásd tudás.

Képesség

Tudás, amely az adottságokból fejlődik, és valamely területen képessé teszi az egyént, hogy tevékenykedjen. A főbb emberi képességterületek a mozgásos, az auditív-zenei, a téri-vizuális, a logikai-matematikai, a nyelvi és az érzelmi képességek. Ezeket gyakran intelligenciának nevezik a szakemberek is, de valójában az általános intellektuális képességektől és egymástól is független területekről van szó. Bármilyen intellektuális szinten lehet egyes képességterületeken kiváló, közepes és gyenge az egyén, illetve az egyik képességterületen mutatott szint nem jelzi a másik terület szintjét.
A képességek fejlődésében az adottság és az érdeklődés játszik nagy szerepet. Az érdeklődés gyakorláshoz vezet, és a képességek fejlesztésében ez a legfontosabb, minthogy a belső hajtóerő segíti a gyakorláshoz szükséges erőfeszítés fenntartását.

Készség

Tudás, többféle képességen alapuló összetett, sok tekintetben automatizált működés, amely további tudásgyarapítást tesz lehetővé. „Gyakorlat teszi a mestert.” A készségek kialakulásához nagyon sok gyakorlásra van szükség, hogy az automatizmusok kialakuljanak. A neurológiai alapú teljesítményzavarok esetén a készségek kialakulása is gyenge, mert az automatizmusok beérése a szokásosnál több megerősítést kíván.
A készségek tehermentesítik az agyat, mert az automatizmus miatt nem kívánnak jelentős mentális energiát. Ezért bármely képesség elérése csak az út fele. Ha igazán hasznos képességről van szó, akkor érdemes a gyakorlásba belefektetni energiát.
A jó adottságok gyakran amiatt jelentenek hátrányt, hogy könnyen megszerezhetőek általa a képességek. A jó adottság és képesség még nem elegendő a megfelelő teljesítményekhez, mert a készség szintű tevékenység mellett lehet az agynak elég szabad kapacitása a szellemi megküzdéshez.

Kontrollzavarok

A figyelem, impulzivitás és hiperaktivitás zavar a megfelelő iskolai viselkedést és teljesítményt akadályozó, neurológiai alapú eltérés. A gyerekek 6-8%-a érintett. Az esetek 30-60%-ában felnőttkorra a hiperaktivitás megszűnik, de a tünetek közül a figyelemzavar és az impulzivitás továbbra is megmarad.
A figyelemzavar a figyelem irányításának problémája. A figyelem könnyen terelődik, mindenhova tud figyelni, csak oda nem, ahova kell.
A hiperaktivitás nem feltétlenül jelent túlmozgékonyságot, de főleg kisgyerekeknél ez a vezető jellegzetessége. Megjelenhet a gondolatok, ötletek, beszéd gyors áramlásában. Nyughatalanság, állandó tevékenységvágy jellemzi egész életében.
Az impulzivitás a késztetések kontrolljának gyengeségét vagy hiányát jelenti. Szertelenség, lobbanékonyság, megfontolatlanság a jellemzői.

Korrekció

A korrekció helyesbítés, javítás. Akkor alkalmazandó, amikor valamely területen egyértelmű zavar, hiba, betegség azonosítható, amely nem megfelelő, és így javítandó.

Korrepetálás

Szó szerinti fordítása a latin eredet alapján nagyjából azt jelenti, hogy „együtt újraismételni”. Általában valamely tanulnivalóban való előkészítés, felkészítés, begyakoroltatás, segítség a tanulásban. Legtöbbször felzárkóztatásként jelenik meg, de ez csak egy része a fogalomnak, hiszen például kiemelkedő énekesek is járnak korrepetítorhoz, és a tehetséggondozás egyéb területein is bevett a szakértői támogatással történő tanulás, amelynek lehet része a lemaradó területeken való gyakorlás is, de jellemzően a tanulás támogatása közösen történő ismétléseken, gyakorlásokon keresztül.

Kreativitás

A kreativitás alkotóerő, amelynek lényege, összekötni az összeköthetetlent, vagyis korábban nem létező kapcsolatot, elegyet, lehetőséget, megoldást alkotni, és új gondolkodási sémák formájában, új tapasztalatokként, elképzelésekként vagy produktumokként a művészetben, tudományban, technikában és a mindennapi életben alkalmazni.
A kreatív folyamat azt a nehezen megragadható eseményt foglalja magába, amikor az elmében a korábbiaktól eltérően rendeződnek az elemek, és valami új, eredeti jön létre, továbbá azt a viselkedést jelenti, amely során a személy ellenáll a megszokottnak, elviseli, sőt keresi a kétértelműt, a bizonytalanságot, a rendezetlenséget, amelyből új rend alakulhat ki. A kreatív személyiség tolerálja a bizonytalan, kétértelmű keltette feszültséget, és ezért idegrendszere képes feldolgozni az össze nem illést, és új lehetőségeket keresni a megoldásra. Miközben a tehetség egyik fontos alkotó eleme a kreativitás, ugyanakkor minden ember számára adott lehetőség a mindennapi helyzetek és feladatok megoldására. A humanisztikus pszichológia a kreativitást a lelki egészség magas fokához kapcsolja.
A kreativitás fejlődésében és megjelenésében nagy szerepe van a környezetnek, ezért fontos a család, az oktatási intézmények és a társadalom toleranciája, rugalmassága. A kreatív működést gátolja a feszültségkeltő környezet, így az idői nyomás, a teljesítménykényszer és a minősítés. Lásd kreatív klíma.

Kreatív klíma

A kreatív klíma a mindennapi életében megjelenő kreativitást serkentő viselkedésmintákat, attitűdöket és érzéseket jelöli, amelyek befolyásolják a környezetben játszódó folyamatokat, például a problémamegoldást, a döntéshozatalt, a kommunikációt, a tanulást, az elköteleződést, a motivációt. Ezen folyamatok a szubjektív jóllét, elégedettség, hatékonyság és kreativitás meghatározói, vagyis általában az emberi teljesítményt növelik.
A kreativitást serkentő szociális környezeti tényezők közé tartozik a célok kitűzése és az azok felé történő elköteleződés, a megfelelő mértékű autonómia és szabadság a feladatok megoldásában, az elegendő idő, a konkrétumokra irányuló visszajelzések, a bátorító légkör, az új ötleteket, elgondolásokat támogató hozzáállás.
A kreatív klíma elsősorban a vállalati szférában került bevezetésre, de egyre inkább az oktatásban is szükséges az ennek megfelelő tanulási környezet biztosítása.

Megértés

A megértés a tudás kognitív, elemző feldolgozása. A különbség a tudás és a megértés között ugyanaz, mint a memorizálás és a tanulás között. Ez olyan fogalmi különbség, amelyet a magyar nyelv nem hangsúlyoz eléggé a „tanulni” szóval. Pedig ha valamit valaki megtanult, akkor azt tudja alkalmazni, ha csupán betanulta, akkor tárgyi tudása van, de ennek alkalmazásához hiányzik a feldolgozás, ami a megértéshez és így a tárgyi tudáson túli megoldásokhoz vezet.
A komputerek képesek adatokat feldolgozni és információkat előállítani számunkra. A mesterséges intelligencia már nem csupán betanulni, hanem megtanulni is képes bármit. Ezzel hatékonyabban tanulhat a gép, mint az a diák, akit a tárgyi tudásra szorít az oktatás.

Normalitás

A normalitás meghatározások többségének közös jellemzője, hogy a normalitást szinte az alkalmazkodás szinonimájaként írják le a szakemberek. Azaz olyan állapotnak definiálják, amely megfelel a társadalmi követelményeknek, a társadalom tekintetében adaptív, valamely norma szerint kívánatos, tipikus, és a többi ember számára követhető, érthető, elérhető. Amikor a normalitás két kritériuma, hogy valami tipikus és kívánatos, egybeesik, az nem okoz problémát, de amikor a kívánatos nem tipikus, és a tipikus nem kívánatos, az zavarokhoz vezethet.
Gordon Allport, 20. századi amerikai pszichológus, a személyiségpszichológia egyik alapítója szerint a normális, egészséges ember az érett személyiségű ember, akire jellemző, hogy saját szükségleteit kielégítően dolgozik, az egész életvezetését meghatározó életszemlélet szerint tevékenykedik, gondolkodik, él, örül. Ez a meghatározás függetleníti az egyén normalitását a többség szemléletétől, és az alkalmazkodást nem tekinti kritériumnak.

h4venció

Szó szerint megelőzést jelent, vagyis valamilyen nagyobb probléma, baj, zavar, betegség kialakulása előtti beavatkozást.
A primer h4venció (elsődleges megelőzés) célja általános védelem, például zavarok kialakulásának, az egészségkárosodás és megbetegedés bekövetkezésének megelőzése. Ez a tevékenység a potenciális kockázati tényezők lehetőség szerinti teljes, de legalább részleges kiiktatását vagy hatásukkal szemben a védekezőképesség kialakítását illetve fokozását célozza. A sikeres primer h4venciós tevékenység a betegségek incidenciájának csökkenését eredményezi. Ilyen lehetőség például a tanulási zavarok megelőzése a kisgyerekek mindennapi életébe bevezetett szenzomotorosan fejlesztő tevékenységekkel.
A szekunder h4venció (másodlagos megelőzés) célja a korai szakaszban való bevatkozás, a probléma korai felismerése annak érdekében, hogy a hatásos kezelés mielőbb megkezdődhessen. A korai felismerés alapvető lehetőségeit a szűrővizsgálatok jelentik. Például az atipikus fejlődés felismerése, és a különleges fejlődésnek megfelelő tevékenységek biztosítása akár a mindennapi tevékenységek során, akár fejlesztő foglalkozások kereteiben.
A tercier h4venció (harmadlagos megelőzés) célja a már kialakult probléma, zavar, betegség kapcsán a szövődmények, tartós károsodások kialakulásának megelőzése. A diszlexia esetén például a tanulási teljesítmény romlásának megelőzése szükséges felolvasással, felolvasó eszközök és egyéb segítő technikák biztosításával.

Tanulás

A tanulás két alapformája a természetes (learning) és a mesterséges (studying). A természetes tanulás aktív, önindította és több érzékszerven keresztül történik. Folyamatos, és legtöbbször mélyen, élethosszig megmaradó az eredménye. Az elsajátítás örömöt okoz.
A mesterséges tanulás legtöbbször mások által indított, inaktív és kevés észlelési csatornát használó. A tananyag egyszeri bevésését jelenti. A tanultak nagy része elvész, az elsajátítás megkönnyebbülést okoz.

Tanulás – 3D tanulás

A 3D-s tanulás az e-learning iparág izgalmas, fejlődő területe, a virtuális tanulást és a 3D nyomtatást, tervezést, modellezést egyaránt használja. A technológia mára már elég éretté vált ahhoz, hogy bekerüljön a mindennapi képzési formák közé, sőt az iskolákba is. Előnye, hogy valódi mozgásokkal és kézzelfogható teljesítményeken keresztül tanulhat a diák, így biztosítja a tanuló figyelmét, motivációját, a tevékenységen keresztül a könnyebb megértést és a nagyobb mértékű megjegyzést.

Tanulás – kevert tanulás (Blended-learning)

A kevert tanulás olyan formális vagy informális oktatási program, amely az online digitális médiát és a hagyományos tantermi módszereket ötvözi. Ennek megfelelően tanár és a diák személyes jelenlétével is jár. A tanulóknak kontrolljuk van az idő, a hely, a tanulási utak és az ütemezés tekintetében.

Tanulás – e-tanulás (E-learning)

„Az e-tanulás olyan, számítógépes hálózaton elérhető nyitott, tér- és időkorlátoktól független képzési forma, amely a tanítási-tanulási folyamatot hatékony, optimális ismeretátadási, tanulási módszerek birtokában megszervezve mind a tananyagot és a tanulói forrásokat, mind a tutor-tanuló kommunikációt, mind pedig az interaktív számítógépes oktatószoftvert egységes keretrendszerbe foglalva hozzáférhetővé teszi a tanuló számára.” Forrás: Wikipédia.
Az e-tanulás során tutor a tananyagot sokféle módon rendezi el, biztosítja a szabad haladást és a tudatos tanulás lehetőségét és az interaktivitás többféle útját. Elérhetők szabad e-tanulás fejlesztő felületek. Hamarosan minden iskola alapfelszereléséhez tartozik a honlap és az e-learning felület.
Az e-tanulás lehetőséget ad a sokféle tanulási-tanítási forma információs technikai megoldásához.

Tanulás – m-tanulás (Mobil-learning)

A mobile-learning, avagy m-tanulás a mobil eszközökön történő e-tanulás. Előnye, hogy nem köti a tanulót egy konkrét helyhez, így a feladatok különböző helyszínen is megvalósíthatók, az interaktivitás sokkal szerteágazóbb lehet.

Tanulás – közös tanulás

A közös tanulás amellett, hogy az ember egyik természetes tanulási módja, a 21. századi együttműködés- és projektalapú munkavégzésre is felkészít, és hatékonyan segíti az egyéni, önálló tanulást is. A gyerekek gondolkodása közelebb áll egymáshoz, mint a felnőttekéhez, ha valamit elmagyaráz egyik a másiknak, mindegyikük jobban érti. Megbeszéléssel a tananyag érthetőbbé válik, mert megfogalmazzák, és egymással egyeztetik a kérdéseket. Együttműködést tanulnak, érveléssel, vitával fejlődik a logikai képesség és a kifejező készség. Megtanulják a gyerekek a másik szempontjait is megérteni, és ha érthetőek akarnak lenni, tisztán kell fogalmazniuk.

Tanulás – otthon tanulás

A 20. század előtt természetes volt az otthon tanulás, amikor a szülők maguk tanították, vagy házi tanítóval taníttatták a gyermekeket az otthonukban. A tömegoktatással azonban ez egyre inkább megszűnt, csak a 20. század végén került megint előtérbe, főképpen a hagyományos oktatás kritikája képpen, de néha objektív okokból, például nem elérhető az iskola, a gyermek nagyon különleges fejlődésű, a család különleges nevelést akar biztosítani (például a Polgár lányok esetében a sakkozást). A digitális technika által egyre több és hatékony online fejlesztő és tanuló program is elérhető, így az otthon tanulás is nagyobb teret kaphat a 21. században.

Tanulás – önálló tanulás

Az élethosszig tanulás létforma a 21. században, az önfejlesztés, önálló tanulás szükséges és nem választható opció. A 21. században előtérbe kerül az önálló munkavégzés, az egyéni vállalkozás és a projektekben való munka, amelyek szintén az önálló felkészülést, önálló tanulást kívánják. Az önálló tanulásra az autonóm tanuló a legalkalmasabb, ezért a 21. századi tanítás legfontosabb feladata az autonóm tanulói létet támogatni. Ebben nagy szerepe van a digitális eszközök használatának is, az e-learning és m-learning lehetőségek használatának.

Tanulás – virtuális térben tanulás

A virtuális térben való tanulás az, amikor 3D-s virtuális digitális környezetben lehet tanulni. Ez a módszer és technika szó szerint új világokat nyit meg az oktatásban. A tanulók átmehetnek a mágneses tereken, repülhetnek a Vénusz bolygó sűrű felhői között és a föld alatti magma kamráin keresztültörhetnek, hogy megértsék a lemeztektonikát, de gyakorolhatják a nyilazást, a teniszezést és a kézzel írást, rajzolást is. Előnye, hogy valóságos helyzeteket szimulál, tehát saját élménnyel, saját mozgással vehet részt a diák a tanulási helyzetben, hibázhat, újrakezdhet, próbálgathat valódi következmények nélkül. A virtuális térben együttműködhetnek a diákok, vagyis csapatmunkára is lehetőség van egy-egy valóságos, bár szimulált problémahelyzet megoldásában.

Tanulási zavarok

Tanulási zavarnak röviden összefoglalva azt a jelenséget nevezhetjük, amikor egy gyerek normális, átlagos oktatási körülmények között nem tud megtanulni megfelelően írni, olvasni, vagy számolni, és ezeken a területeken iskolai teljesítménye jelentősen elmarad az intelligencia szintje alapján elvárható teljesítménytől. Megjelenhet a tanulási zavar mint diszlexia, olvasászavar, diszgráfia, írászavar és diszkalkúlia, számolászavar terüleken. Legtöbbször mindegyik iskolai készség terén mutatkozik gyengeség, vagyis kevert tanulási zavar azonosítható.
A tanulási zavar kialakulásában születés előtt, alatt vagy után az agyat ért enyhe trauma, illetve örökletes tényezők azonosíthatók a háttérben, amelyek az idegrendszeri érést lassítják. Ha az iskoláskort elérve az idegrendszer érése még nem éri el az iskola készségek elsajátításához szükséges szintet, és mégis olvasnia és számolnia kell a gyermeknek, ez az éretlen idegrendszer fejlődését megzavarja, és ez tanulási zavarokhoz vezet, pedig megfelelő fejlesztéssel, és nem erőltetett készségkialakítással ez megelőzhető lenne.

Talentum

A talentum, a teljesítménybe forduló tehetség. A talentum szó szerint is „értéket” jelent. Természetesen mindenki érték önmagában is, a tehetségfejlődést mutató egyének viszont a szokásosnál nagyobb változási, fejlődési erővel bírnak, és erőteljes fejlődésükkel, érdeklődésükkel, tevékenységükkel kiemelkedő értékeket hoznak létre magukban. Tizenéves kortól kezdve a változás mellett már a változtatásra való erő is megjelenik, és a talentum a társadalom számára is kiemelkedő értéket hoz létre.

Távoktatás

„A távoktatás olyan stúdium, amely az oktató tanár személyétől távol és attól függetlenül – de általa irányítva – megy végbe. A személyes jelenléti oktatással ellentétben a távtanulót médiumok segítségével ösztönzik, valamint kisebb vagy nagyobb távolságokból rendszeresen küldött tanulmányi útmutatásokkal irányítják vagy támogatják tanulmányait.”

Tehetség

A tehetség a szokásosnál erősebb természeti erő, amely változásra és változtatásra késztet. Nem azonos a viszonylag könnyen azonosítható és megérthető magas intelligenciával, vagy kiemelkedő képességgel, inkább valamiféle sajátos gondolkodási és viselkedési mód, amely alkalmas új utak, új megoldások és új világok megtalálására.
A feladatok, kihívások felvállalására irányuló belső hajtóerő a szokásosnál intenzívebb tevékenységhez vezet, és ezáltal több tapasztalathoz és gyakorláshoz jut az egyén. Így a képességei az átlagosnál nagyobbak, sőt kiemelkedőek lehetnek. Az adottságok jó alapot adnak a fejlődéshez, de gyakorlás nélkül nem lesz kiemelkedő az egyén. A tehetség belső hajtóereje a feladat megoldására irányul, ami gyakran nem csupán gyakorlást, képességet, hanem újfajta megoldásokat is kíván. Így a tehetség tevékenységének részévé válik a kreatív gondolkodás.
A fejlődésben lévő tehetségtől jelentősen különbözik a teljesítményben megmutatkozó tehetség, a talentum, amely tizenéves kortól jelenik meg. A tehetséggondozásnak feladata, hogy az egyén tehetségfejlődését és a kiemelkedő teljesítmény elérést egyaránt támogassa.

Terápia

A terápia gyógykezelés, illetve a betegségek, zavarok kezelésével foglalkozó tudományág. A terápia, a gyógyítás során alkalmazott kezelési eljárások összessége. A terápia célja lehet betegség, zavar okának, okainak megszüntetése, illetve tüneti terápia, amikor a legkellemetlenebb jelenségeket befolyásolják, a tünetet kiváltó okok megszüntetése nélkül.

Tudás

A tudás a feldolgozott adat és információ, amely az ember modellje a világról, és a „mit” és a „hogyan” kérdésre ad választ. Az ismeretek, képességek, készségek összessége. A tapasztalatok és a környezeti ingerek által a veleszületett lehetőségekből az értelmesség segítségével alakul.
A tudás az információk feldolgozásából származik. Megfelelő feldolgozás után hasznos ismeretek és tudás jön létre. Az ismeret a tudás keretei között ad lehetőséget a kérdések megválaszolására. Ha a memorizálás szintjén marad a feldolgozás, akkor a tudás szélesebb körben nem hasznosítható.