Megugrott a tanítóképzés népszerűsége: közel 25 százalékkal többen választották ezt a szakot, mint tavaly
Újabb rekordot döntött a felvételizők száma az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán.
Jelentősen nőtt a tanító szakra készülők száma – a 2026-os felsőoktatási felvételin közel 25 százalékkal több elsőhelyes jelentkezőt vonzott a képzés, mint egy évvel korábban. A pedagógusokat és segítő szakembereket képző Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora szerint évtizedekig sokan B-tervként tekintettek erre a szakra, ma azonban már kifejezetten magas a munkájukat kiválóan végző tanítók társadalmi elismertsége.
Több mint 3100-an jelölték meg jelentkezési lapjuk első helyén a tanító BA-szakot a 2026-os felvételin – derül ki a Felvi.hu friss statisztikáiból. Ez közel 25 százalékos növekedés a tavalyi létszámhoz képest, akkor ugyanis 2570 elsőhelyes jelentkezés érkezett az egyetemek és főiskolák tanító szakjaira, míg a korábbi években 800-2000 között mozgott a számuk.
„A hazai tanítótársadalom a pedagógusok világában is a legnagyobb kihívásokkal küzdő, ugyanakkor a legnagyobb lehetőségekkel és küldetéssel rendelkező csoport. Óriási generációs szakadék tátong a most induló kollégák fölött, és jelentősen megváltozott társadalmi környezet, gyermekek. Miközben évtizedekig sokan egyfajta parkolópályaként végezték el a tanító szakot, jelenleg igen magas a társadalmi elismertsége egy-egy munkáját kiválóan végző tanítónak. Összetett, kreatív, változatos, folyamatosan, rövid és hosszú távon is értékteremtő munkát végeznek” – mondja Dr. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, kiemelve: biztató, hogy egyre több jelentkező, és ezen belül egyre több frissen érettségizett fiatal látja meg ezt a „szinte missziós lehetőséget”.
A nappali képzésre jelentkezők száma is emelkedett
Az elsőhelyes jelentkezők mellett a nappali tanítóképzésre felvételizők száma is több mint 30 százalékkal emelkedett idén. Az elmúlt években a levelező tagozatra jelentkezők száma jócskán meghaladta a nappali formát megjelölőkét – 2023 szeptemberében például két és félszer, 2024 őszén pedig majdnem háromszor annyi leendő tanító kezdte meg tanulmányait levelezőn, mint nappalin.
Dr. Gloviczki Zoltán szerint a levelező tagozatos hallgatók nagyon komoly szakmai utánpótlást jelentenek, ráadásul többnyire komoly tapasztalatokkal, érettséggel vágnak bele felsőoktatási tanulmányaikba, jó velük együtt dolgozni, ám egyre komolyabb problémát jelent a legfiatalabb generációhoz tartozó szakemberek hiánya – ezt a nappali tagozatos, jellemzően frissen érettségizett hallgatók számának emelkedése enyhítheti.
Újabb rekordot döntött az Aporra jelentkezők száma
Az Aporon, az ország egyik legnagyobb múltú, 1929-ben alapított tanítóképzőjének szellemi és jogutódjának tanító szakán is emelkedett idén a nappali képzést választók száma, az összjelentkezők száma pedig újabb rekordot döntött. Közel 900-an jelölték meg első helyen a pedagógusokat és segítő szakembereket képző, váci és budapesti campusszal is rendelkező, több egyedülálló képzést kínáló főiskolát.
Az intézmény pedagógusképzési kínálata gazdag: az óvodapedagógusnak készülő hallgatók angol és magyar nyelvű képzés, valamint két nemzetiségi szakirány, a leendő tanítók német és cigány/roma szakirány közül választhatnak, de kifejezetten népszerű BA-szak a csecsemő- és kisgyermeknevelő is. Az Aporra jelentkezők szociálpedagógiát alap- és mesterképzésen is tanulhatnak, de dönthetnek a mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő, a neveléstudomány MA-szak, illetve a Magyarországon egyedülálló társadalmi integráció elnevezésű felsőoktatási szakképzés mellett is.
Ezek a képzések évről évre egyre több hallgatót vonzanak: a főiskola óvodapedagógus BA-képzését 10, a csecsemő- és kisgyermeknevelő szakját 40 százalékkal többen jelölték meg jelentkezési lapjuk első helyén, mint tavaly. A legnagyobb népszerűségnövekedést azonban a szociálpedagógia alapszakon könyvelhették el, amely 70 százalékkal több elsőhelyes jelentkezőt vonzott, mint a 2025-ös általános felvételi eljárásban.
