Kalendárium

A Kalendárium az év hónapjainak egy-egy  jeles napi, ünnepi szokásait – egyházi és néprajzi vonatkozásait – ismerteti.

JANUÁR – BOLDOGASSZONY HAVA

Január 6. Vízkereszt
Vízkereszt vagy háromkirályok napjával zárul a karácsonyi ünnepkör és kezdődik a farsangi időszak. Az egyik legrégibb egyházi ünnep, a 4. századig ezen a napon ünnepelték Jézus születésnapját és az évkezdetet is. Ekkor emlékezik meg az egyház a napkeleti bölcsekről és Jézusnak a Jordán vizében történt megkeresztelkedéséről. Ez utóbbi emlékére kezdetben a keleti egyház – a középkortól a nyugati egyház is –, e napon szenteli a vizet.

Háromkirály-járó lányok (Mogyoród, 1929, Gönyey Sándor felvétele)

További részletek olvashatók ITT.

DECEMBER - KARÁCSONY HAVA
 
December 6.  - Szent Miklós napja
Miklós Kis-Ázsiában, Patara városában született ( 270), egy gazdag család gyermekeként. Már gyermekkorában is történtek vele csodák. Alig kezdte el iskoláit, mikor Patara városában nagy járvány tört ki, és mint kisgyermek árvaságra jutott. Ezért a szüleitől örökölt hatalmas vagyonával érsek nagybátyjához Patara város kolostorába költözött. Az ő felügyelete mellett nevelkedett, s gyermekévei alatt megszerette a kolostori életet, majd iskoláinak befejeztével a papi hivatást választotta.
 
Szent Miklós   (ikon, 13. század közepe)
 
Szent Miklós a kisázsiai Myrában működött, a keleti egyháznak máig legtiszteltebb szentje. A nyugati egyházban csodatevő híre akkor terjedt el, amikor ereklyéit 1087-ben a Délolaszországi Bariba vitték. A 11. századtól kultusza egész Európában elterjedt, alakját egyre több legenda vette körül. Kultusza hazánkba is korán elkerülhetett mind keleti mind nyugtai befolyásra (pl. a Szepességbe és Erdélybe vándorló szászok által). Emlékét helynevek, templomok, képzőművészeti alkotások őrzik. Egykorú feljegyzések a halászok és révészek patrónusaként említik; a vízenjáróknak, vízimolnároknak, általában a vízi utaknak is védőszentje volt, ugyanúgy a folyók mellé települt magyarországi bencés apátságoknak. Tisztelete a magyar kalmárok, tőzsérek körében is virágzott (bor- és gabonakereskedelem). Selmecbánya vidékén a bányászok patrónusaként is tisztelték. Általában a polgári élet, polgárvárosok védője volt nyugaton, de nálunk is.
További részletek olvashatók ITT.
 
 

NOVEMBER – SZENT ANDRÁS HAVA

November 11. – Szent Márton napja

Márton toursi püspök a koraközépkornak egyik legnépszerűbb szentje volt. A pannóniai Savariában, a mai Szombathelyen született 316–317 táján. Apja jómódú, pogány katonatisztként szolgált, s jutalomból Itáliában kapott birtokot, a család így ott telepedett le. Gyermekként Ticinumban (ma Pavia) nevelkedett. 12 évesen úgy döntött, felveszi a kereszténységet. Katekumen, hitújonc volt, amikor legendájának legemlékezetesebb mozzanata szerint télidőben lován Amiens felé haladva, félmeztelen koldussal találkozott. Megesett rajta a szíve, és köpenyét kardjával kettévágva, felét a koldusra borította, aki a legenda szerint maga Krisztus volt.
 
Szent Márton és a koldus, 18. század Magyar Nemzeti Galéria
 
Márton később Franciaország egyik védőszentje, egyúttal a Nyugatnak egyik legtiszteltebb patrónusa lett. Márton kultusza Pannónia földjén bizonyára már a honfoglalás előtt is virágzott. Tiszteletét maga Szent István is felkarolta. A Pannonhalmi Bencés Apátság Szent Márton tiszteletére épült, azon a helyen, ahol az egyik hagyomány szerint a szent született. Éppen ezért évszázadokon keresztül szentmártonhegyi apátság néven emlegették.
Csodák sora kísérte Márton püspök működését: betegek gyógyítása, halottak feltámasztása, ördögtől megszállottak megszabadítása volt a bizonyítéka az ő isteni kiválasztottságának. Fáradhatatlanul dolgozott a hit terjesztésén még idős korában is. Nyolcvan éves elmúlt, de még járta a vidéket, látogatta az egyházközségeket.
Toursban temették el 397. november 11-én.

További részletek olvashatók ITT.